A nyár a legtöbb szülőnél nem másról szól, mint a nyári szünet alatti gyerekfelügyelet megoldásáról és az iskolakezdéstől való rettegésről. Mikor Hanna lányom kezdte az iskolát még mi is ebben a cipőben jártunk.
A nyár utolsó két hete az iskolakezdésről szólt. Igyekeztünk mindent beszerezni, amire az iskolának és a gyereknek szüksége lesz. Mindenhol tömeg és tülekedés volt.
Aztán mikor lekezdődött a tanév kiderült mennyi felesleges dolgot vettünk meg és mennyi dolog maradt ki a listából. Bosszankodás volt a jól megérdemelt fizetség a lázas iskolakezdésnek.
Azóta már gyakorló tanévkezdőké váltunk. Az utolsó két hét a nagymamáké. A gyerekek ott igazán gyerekek lehetnek, és nem érinti őket a tanévkezdési láz.
Addig én a kezembe veszem az irányítást, mint mindig J Az iskolakezdéshez, amit lehet interneten rendelem. Nincs sorban állás, tolongás, nyűgösség. Kiválaszthatom, hogy mit szeretnék és kikereshetem, hogy hol a legolcsóbb. Így veszem meg a ruhákat, iskolatáskát, cipőket. A gyerekek esetében a konfekció méret még elég megbízható J
Az irodaszerekből pedig csupán egy minimális készletet veszek meg. Éppen annyit, hogy az első órákon legyen mibe leírni, hogy mi is a tanárnő egyéni kívánsága. Aztán az első héten a személyre szabott lista alapján már csak tényleg azokat a dolgokat vásároljuk meg, amire szüksége is lesz a gyereknek a tanév során.
A nagytakarítás és az őszi ruhák előpakolása és a nyári ruhák el tétele a gyerekek nélküli szabadságban pedig sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint amikor a szoknyám szélét fogják.
Nem mondom, hogy nálunk ettől függetlenül nincs izgalom az iskolakezdéssel kapcsolatban. De azt kijelenthettem, hogy anya nem őrül bele a nyár utolsó kéthetébe.
Ti hogy álltok az iskolakezdéssel? Minden rajtra készen van már?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: